Első bejegyzés

Új év, új blog… Bár kissé elnagyolt szövegnek tűnik, most velem valóban ez a helyzet. Tudom, hogy mindig azt ígértem, hogy foglalkozni fogok az internetes naplómmal, de ez eddig különböző okokból valahogy sosem sikerült igazán. Most, szilveszter napján, közeledve az újévhez, tartottam egy kisebb belső mérlegelést és egy láthatatlan listába rendeztem azokat a dolgokat, amik a legfontosabbak, és amikre muszáj, hogy időt tudjak szakítani, még akkor is, ha ez esetenként nagyon nehéz. Talán mondanom sem kell, a képzeletbeli lista abszolút dobogósai a KÖNYVEK.

Az igazat megvallva sokat gondolkodtam azon, hogy érdemes-e útjára indítani ezt a naplót, hiszen még én magam sem tudom egészen, mi fog kisülni az egészből, azaz lesz-e annyi időm 2013-ban (és persze a későbbiekben), amennyit megkövetel a naplóírás akár virtuális, akár hagyományos formában. Vagyis eszembe jutott, hogy megírhatnék néhány korábbi könyvélményt kezdésnek, aztán, ha ennek sikere van, talán nem lenne rossz folyamatosan kiszemelni egy-egy régi kedvencet (vagy éppen nem kedvencet) a bemutatásra, végtére is a blog elsődleges célja (saját magam szórakoztatásán kívül) az, hogy kellemes időtöltést szerezzen másoknak, ismereteket terjesszen és könyveket népszerűsítsen. Aztán hosszas tűnődések után mégis arra jutottam, hogy ennek nem lenne sok értelme, mégpedig azért nem, mert „minden könyvnek meg kell adni azt, ami az övé”, ami itt úgy értelmezendő, hogy a lehető legfrissebb olvasások után szeretnék majd feljönni ide és leírni mindazt, amit fontosnak ítélek, hiszen így érhető el az, hogy valóban az kerüljön lejegyzésre, ami igazán lényeges volt számomra, ami megmaradt bennem, ami elgondolkodtatott. Persze korábbi könyvélményeim közül akad számos olyan kötet, amikről szívesen írnék akkor is, ha nem éppen tegnap tettem le magát a művet, de nem szeretnék harcolni azzal a rossz sejtéssel, hogy mégis akad valami, amit kihagyok, pedig biztosan nagyon lényegesnek tartanám elmondani másoknak akkor, ha nemrég kerültem volna ki a könyv világából – esetleg még mindig benne lennék.

A terveim tehát dióhéjban ezek. Egy blog beindítása mindig nagy feladat, elsősorban akkor van értelme csinálni, ha mások is olvassák, hiszen a publikálás ezt a célt szolgálja. Ezért is, illetve azért is, hogy ez most ne tűnjön üres locsogásnak, most gyorsan kilinkelem az oldalt Facebookra.

Megjegyzés azoknak, akik éppen onnan tévedtek ide: Igen, ez most egy aranyos kis időcsapda, bár nem olyan jó, mint amilyet mondjuk Stephen King tud, de azért igyekeztem. (:  (Na jó, nem is…)

Mindenkinek kellemes olvasgatást kívánok az elkövetkezendőkre!

U.i: Hogy mi lesz az első könyv, amit ismeretetek, az legyen titok, de annyit elárulhatok, hogy az egyik abszolút kedvenc könyvsorozatom legújabb kötete, terveim szerint még a téli szünetben kivégzem, de mivel tervekkel és ígéretekkel tele a padlás, ráadásul pont ezért én is megértem már egy kivégzésre, most jobb is, ha megyek… olvasni.